F(ohász), E(lme), L(élek),: FEL

FEL - az több mint egy helyhatározó. Hiszen...

FELállok, ha szándékom eltökéltséggé válik, és indulni akarok

FELállok, ha egy nagy pofon után úgy érzem, hogy mégis folytatnom kell

FELállok a porból, ahová bűneim taszítottak, mert (ismét) kaptam egy esélyt

FELegyenesedek, ha már nem nyom az élet, és érzem a Gondviselést

FELtekintek, és hálásan fohászkodom, mert - bár elmém keres - lelkemben ott a bizonyosság.

Ebben a rovatban - mint címe is utal rá - a fohásznak, elmélkedésnek és léleknek adunk teret.

Tapasztaljuk, hogy csoporttalálkáinkon olyan hamar elszáll az idő. Annyi meg annyi gondolatot lehetne megosztani a tanulás utáni elmélkedésben, de az időhiány melett, megannyi korlátba ütközünk.

"Nem jut eszembe (bezzeg, ahogy kilépek az ajtón, rögtön eszembe jut)", "Nem került sor rám (pedig annyi mindent mondtam volna)", "Túl sokszor került (kerítettem) sort rám (de még annál is többet szerettem volna elmondani)" :) Ismerős, ugye?

Itt nem csak azt tesszük közzé, ami a csoporttalkán az elmélkedésből esetleg kimaradt, vagy azt frappánsan összefoglalja, hanem bármit, ami elménket foglalkoztatja, jót tesz lelkemnek/lelkünknek, illetve, ha van tíz percem hétközben a honlapot böngészni és beleolvasok a naplóba, felér egy kisebb fohásszal.

Tehát a bejegyzés lehet egy kis saját elmélkedés, egy rövid fohász, egy idézet, amit valahol éppen olvastam és megragadott, egy érdekes írás az internetről, egy vers, egy ének, egy kép, egy szösszenet, egy...